Szent István-bazilika

Szent István-bazilika Érseki Társszékesegyház

A budapesti Szent István-bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillettő tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. E templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József pesti választópolgár és építész az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint. A munkát haláláig, 1867. március 6-ig vezette. Pest város tanácsa a fontos épület további építész-tervező művezetését a kor elismert mesterére, számos fővárosi középület, köztük az Operaház alkotójára, Ybl Miklósra bízta, aki a befejezésig folytatta, de halála miatt az épületbelső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültetk el 1905-re. Nevezetes volt a Bazilika történetében az 1868. január 22-ei dátum, amikor a Hild tervei szerint már felfalazott kupola és kupoladob beomlott, kivitelezési- és anyaghibák miatt. A kupolát tartó pillérekhez ajándékba kapott, s igen vegyes minőségű és szilárdságú kőanyagot használtak, továbbá a kupoladob az az tartó boltívek belső peremére épült, ami miatt a pillérek és az összekötő hevederek, valamint a csegelyek terhelése féloldalaslett, s a szerkezet egyensúlyának hiánya okozta a beomlást. Az építkezés ezután több mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott. Az építkezés folytatására Ybl Miklós új terveket készített, illetve a régieket dolgozta át nemcsak a szerkezet, hanem a megjelenés tekintetében is. Hild József hellenisztikus formavilágát, klasszicista stílusát Ybl neoreneszánsza váltotta fel 1875-től, és 1891-ben bekövetkezett halála után is az ő vázlatai, elképzelése szerint folytak a munkálatok az 1905-ös felszentelésig.

 A Szent István-bazilika orgonája

A Szent István-bazilika orgonája az Angster József és fia orgonaépítő cég készítette. A céget alapító Angster József (1834-1918) a párizsi Cavaillé-Coll orgonaépítőnél tanult három évig és az ő elvei alapján tervezte és készítette az orgonáit.

Az 1905-ben készült 450. opus számú hangszer három manuálos volt, 65 regiszterrel, pneumatikus trakturával.

Az orgonaházat Kauser József tervei alapján Thék Endre bútorgyára készítette. 1932-ben ugyancsak az Angster cég négy manuálra bővítette, 76 regiszterrel, elektro-pneumatikus traktúrával.

1938-ban a Rieger orgonagyár új játékasztalt készített, a szélládákat kúprendszerre alakította át, a regiszterek számát 79-re bővétette.

A hangszer teljes restaurálása 1993-ban kezdődött Váradi és Fia budapesti orgonaépítők kivitelezésében.

A plébánia-hivatal címe: 1051 Budapest, Hercegprímás utca 7. II. em.